Szerződésre kötelezettek
Magyarországon a 190/2004. (VI.8.) Kormányrendelet szerint minden gépjármű üzembentartójának, vagy tulajdonosának kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni. A biztosítási piacon jelenleg 10 biztosító társaságnál (Zrt.) és 3 biztosító egyesületnél van lehetőség a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) megkötésére.
Az új kormányrendelet szerint a GFB rendszerbe belépőnek jognyilatkozatot kell tennie. Amely során az alábbi kategóriákról nyilatkozik:
Új belépő: Új belépőnek minősül az, aki két éven belül nem volt azonos gépjármű-kategóriába GFB biztosítás szerződője. Új belépő esetén a szerződés bonus-malus besorolása csak A00 lehet, a szerződéshez a későbbiekben sem lehet bonus előzményt rögzíteni.
Nem új belépő két éven belül rendelkezett GFB szerződéssel: Amennyiben két éven belül rendelkezett azonos gépjármű-kategóriába tartozó GFB szerződéssel, Ön nem számít új belépőnek a rendszerbe. Ebben az esetben a két éven belül megszűnt szerződésről "Kártörténeti igazolást" kell beszereznie előzménybiztosítójától, és azt az új szerződéséhez - legkésőbb a szerződéskötéstől számított 90 napon belül - be kell küldenie. Az új szerződést A00 bonus-malus besorolásnak megfelelő díjon lehet megkötni, majd a Kártörténeti igazolás benyújtását követően, a szerződés bonus-malus besorolása az igazolás tartalmának megfelelően, visszamenőleges hatállyal módosításra kerül (Pl. a Kártörténeti igazolás alapján a b-m besorolás B10, akkor a szerződés kezdetére visszamenőlegesen 50%-kal csökken a biztosítás díja). FONTOS: amennyiben a Kártörténeti igazolást 90 napon belül nem küldi meg, a szerződést a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal a legkedvezőtlenebb M04-es besorolásnak megfelelő díjra módosítja a biztosító.
Nem új belépő jelenleg is rendelkezik GFB szerződéssel: Amennyiben jelenleg is rendelkezik azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre GFB szerződéssel, Ön nem számít új belépőnek a rendszerbe. Ebben az esetben a párhuzamosan üzemeltetett gépjárműre vonatkozó GFB szerződés biztosítójától egy igazolást kell kérni, és legkésőbb a szerződéskötéstől számított 90 napon belül be kell küldeni az új biztosítási szerződéshez. Az igazolás tartalmát a kormányrendelet meghatározza, a nyomtatvány elnevezése: Igazolás kötelező felelősségbiztosításról. Az új szerződést A00 bonus-malus besorolás alapján lehet megkötni, de amennyiben a korábban kötött GFB szerződés az érdekviszony megszűnése miatt hatályát veszti, a megszűnő szerződés kedvezőbb bonus fokozata átvihető egy másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó GFB szerződésre. FONTOS: amennyiben nem küld 90 napon belül igazolást a párhuzamosan futó GFB szerződésről, a biztosító a legkedvezőtlenebb M04-es besorolásnak megfelelő díjra módosítja a szerződést.
A biztosítás területi hatálya
A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országai területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött.
A biztosítás időbeli hatálya
A rögzített kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzembentartót a gépjármű hatósági jelzéssel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig terheli. Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a felelősségbiztosítási szerződésnek (előzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az időszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetőleg ideiglenes forgalmi engedély érvényes.
A gfb hatálya alá tartozó járművek
A kormányrendelet a következő gépjármű kategóriákat állapítja meg:
Díjnemfizetéssel megszűnő szerződések
Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg.
A kárkifizetés időbeli haladéka
A károkozó felelősségbiztosítója köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt öszszegszerűen megállapították, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismerik el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kártösszegszerűen nem lehetett megállapítani.
A kárbejelentés időbeli haladéka
A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával - 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni.
Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
A biztosítási szerződés szüneteltetése
A biztosítási szerződés kettőtől hat hónapig terjedő tartamban szünetel, ha a biztosított bemutatja a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat. A szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kezdődik és tart az újbóli üzembe helyezés napjáig. Az újbóli üzembe helyezés napját az üzembentartó köteles a biztosítónak bejelenteni. Abban az esetben, ha az üzembentartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés érdekmúlással megszűnik.
A GFB biztosítás bonus/malus rendszere
A kötelező díját a bonus/malus besorolás szerint köteles a biztosítási szolgáltatást nyújtó vállalat kialakítani. A bonus/malus rendszer növekvő fokozataival a biztosítási díjból is növekvő kedvezményeket kötelesek adni.
A bonus-malus nyilvántartási rendszer az egyedi szerződésekkel rendelkező személygépkocsikra, tehergépjárművekre, autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra (gépjármű kategóriák) terjed ki.
Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok az üzembentartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjármüvét ki vezette.
Az üzembentartó már megszerzett bonus-malus fokozata megmarad, és az arra jogosító időtartam tovább folyik, ha a szerződés megszűnik - kivéve a díjnemfizetés miatti megszűnést -, és a szerződés megszűnésétől számított kettő éven belül a biztosított új szerződést köt akár ugyanazon, akár más biztosítónál.