Lakásbiztosítás

Kérjen ajánlatot és mi megkeressük az Önnek leginkább megfelelő biztosítást!

Lakásbiztosítás


A lakásbiztosítás fedezetet nyújt olyan károkra, amelyeket természeti erők okoznak az épületekben.

Biztosítható vagyontárgyak

Épületek, építmények:
 
Állandó lakás: céljára szolgáló épületek (lakóház, lakás, lakásbérlemény)

Nyaralók: (nyaraló, hétvégi ház, hegyi hajlék, présház, tanya, stb.)

Melléképületek I.: (nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek pl.: garázs, kamra, ól, terménytároló, pincerekesz stb., amelyek a "főépülettel" (lakóház, nyaraló) megegyező kockázatviselési címen állnak).

Melléképületek II. (a "főépülettől" eltérő címen található melléképület (pl. garázs).

Építmények (pl. a "főépülethez" tartozó járdák, kerítés, medence, stb.)FONTOS tudni, hogy a biztosítók többsége kizárja a biztosítható vagyontárgyak köréből, a még építés alatt álló épületeket és a bennük elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő, segéd- és kiegészítő anyagokat. Az építés idejére az úgynevezett Építész Szerelés Biztosítást javasoljuk.
 
Ingóságok:
 
Általános háztartási ingóságok:

Mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan előfordulnak, a biztosítottak tulajdonát képezi, továbbá az általuk bérelt, kölcsönvett, nem beépített vagyontárgyak, amelyek a háztartás vitelhez szükségesek a biztosított személyes használatára, fogyasztására szolgálnak. Példák (a teljesség igénye nélkül): bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek, lámpák, elektorakusztikai berendezések, konyhagépek, barkács és kerti eszközök, ruházat, könyvek, játékok, élelmiszerek, camping felszerelés, szobanövények, sport- és hobbifelszerelés, poharak, üvegáruk, edények evőeszközök…stb.) Amennyiben bizonytalan a biztosítási összeg helyes meghatározásában kérjük, töltse ki a következő űrlapot, mely segítségére lesz érékeinek felmérésében.

Kiemelt értékű ingóságok:

Általában ebben a vagyoncsoportba kérjük feltüntetni a 150,000,- Ft egyedi értéket meghaladó híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékeket, berendezéseket, hangszereket (pl.: tv, videó, kamera, hifi, számítógép-konfiguráció). Ide tartozik a 150,000,- Ft érték feletti karóra (nem nemesfémből) ill. azon gyűjtemények, amik az "értékőrző" ingóságok vagyoncsoportból kimaradtak (pl.: CD, LP gyűjtemény).

Értékőrző ingóságok:

Értéktárgyak az olyan ingóságok, amelyek lakásban való tartása általánosan elfogadott, de egyedi nagy értéket képviselnek, és általában értékőrző tulajdonsággal rendelkeznek. Ebbe a vagyoncsoportba tartoznak a nemesfémek, gyűjtemények, képzőművészeti és iparművészeti alkotások, valódi szőrmék, antik tárgyak.

Nemesfémek:

Nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült tárgyak funkciójuktól függetlenül. Ebbe a csoportba tartozónak tekintjük a féldrágaköveket, ill. az annak felhasználásával készített tárgyakat is (achát, türkiz, rózsakvarc, onix, jade stb.).

Gyűjtemények: (pl. érme és bélyeggyűjtemény)

A gyűjtemény alapfeltételei: értékhordozó, minimum 20 darab katalogizált, azaz tételesen felírt, szakszerűen, minden fontos adatot tartalmazzon, és a leírás mellékletként a biztosítási szerződésben szerepeljen
 
A biztosítási szerződés szereplői: szerződő, biztosított, kedvezményezett

Szerződő:

A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekeltek köthetik meg, illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti. Ennek megfelelően a biztosítást magyar állampolgárokon kívül gazdálkodó szervezet, társasház, lakásszövetkezet, illetve külföldi állampolgár is megkötheti.

Biztosított:

Épületek, építmények vonatkozásában: a kötvényen név szerint feltüntetett tulajdonos, lakásbérlő, bérlőtárs, társbérlő, a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában, a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakása darabszámának arányában, illetve az egy kötvényen feltüntetett társasház, ill. lakásszövetkezet. Ingóságok vonatkozásában: a kötvényen név szerint feltüntetett személy, azok a közeli hozzátartozók és hozzátartozók, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában vele állandó jelleggel együtt élnek (Ptk.685.§ b, pont). Közeli hozzátartozónak minősül: a házastárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér.

Hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
 
Kedvezményezett:

A biztosított jogosult a szerződésből eredő szolgáltatásokra kedvezményezettet megjelölni. Jellemzően a banki hitellel finanszírozott lakásépítés vagy vásárlás esetén kell a hitelt nyújtónak a kedvezményezettségét záradékolni a biztosítási kötvényben. Az ilyen esetekben a mindenkori hiteltartozás erejéig a bank a kedvezményezett.

Hogyan határozzuk meg a biztosítási összeget?

A biztosítási összeg helyes meghatározása rendkívül fontos, mivel a valóságosnál alacsonyabb értéken történő biztosítás következménye az alulbiztosítottság, ami kár esetén aránylagos (pro-rata) kártérítéshez vezethet. /Aránylagos (pro-rata) kártérítés: a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez. Példa: az épület kárkori újraépítési értéke 20 millió Ft, a biztosítási szerződésben az épületbiztosítási összeg 10 millió Ft. Ez 50%-os alulbiztosítottságot jelent, azaz egy 1 millió forintos épületkár esetén csak 500eFt-ot fog megtéríteni a biztosító./

Épületérték (biztosítási összeg) meghatározása

A biztosítási összeget az ingatlan hasznos alapterületének és az újraépítési négyzetméterárnak a szorzatából kapjuk. Az ingatlan értékének meghatározásánál a forgalmi érték nem irányadó, a biztosítási összegnek az újraépítési költséget kell reprezentálnia. új, nívósabb kivitelű épületnél, a valóságos kockázati viszonyoknak megfelelően, esetleg magasabb biztosítási összeg alkalmazása indokolt lehet. A javasolt egységár alkalmazása nem kötelező! A biztosítási összeget a biztosított határozza meg, vállalva annak következményeit.

Ingóságok értékének meghatározása

Az ingóságok értékének meghatározása a biztosított feladata. Fel kell mérni, hogy a biztosított ingatlanban található ingóságok, egy totálkár esetén mekkora összegből lennének pótolhatók. A biztosító azonban javaslatot tesz az egy négyzetméterre jutó ingóságérték meghatározásával. A program által felkínált biztosítási összeg csak általános és tájékoztató jellegű.
 
Milyen védelem mellett vállalják a biztosítók a betöréses lopás kockázatát?

Valamennyi biztosító lakásbiztosítási szabályzata (szerződési feltétele) meghatározza azon vagyonvédelmi követelményeket melyek megléte szükséges a betöréses lopás kockázat vállalásához. (részletesen) Az egyes vagyonvédelmi szintekhez káreseményenkénti kártérítési limiteket határoznak meg a biztosítók.

Betöréses lopás biztosításra abban az esetben nyújtanak fedezetet a különböző biztosítók, amennyiben a biztosított ingatlan védelme teljesíti legalább, az un. "minimális mechanikai védelem" előírásait. Az ilyen alap védelem mellet ugyanakkor a biztosító által vállalt káreseményenkénti kártérítési limit is viszonylag alacsony, átlagosan 2-3 millió forint, de szórás jelentős 1,5-8 millió forint. Természetesen a biztosított értékek nagyságától függően a védelmi követelmények szigorodnak. A biztosítókra általában jellemző, hogy a mechanikai védelmet töbre becsülik az elektronikai jelzőrendszereknél, így a védelem kialakításánál érdemes ezekre helyezni a nagyobb hangsúlyt.

Díjszámítás