Amit NYESZ-ről tudni kell !

A nyugdíj-előtakarékossági számla a többpilléres nyugdíjrendszer legújabb elemeként 2006-ban került bevezetésre és annak keretein belül - az állami nyugdíj, a magán-, illetve önkéntes nyugdíjpénztárak szolgáltatásainak kiegészítésére jött létre. A NYESZ tulajdonképpen nem más, mint egy kifejezetten nyugdíjcélra szolgáló befektetési számla, amely egy értékpapírszámlából és egy ügyfél-, vagy pénzszámlából áll. A számlatulajdonos által az utóbbira befizetett összegekből vásárolt értékpapírok kerülnek előbbi számlán jóváírásra.

Milyen költségei vannak?

Mivel tulajdonképpen banki szolgáltatásról van szó, a NYESZ-nek az egyéb bankszámlákhoz hasonlóan számlavezetési díja van, azonban a vonatkozó jogszabály szerint az éves számlavezetési díj limitált, legfeljebb a portfólió 1 százaléka (de minimum 2 ezer forint) lehet. A számla előnye, hogy minden tőkebefizetés utáni első vásárlási tranzakció díjmentes, minden további tranzakcióért ugyanakkor a számlavezető cég saját kondíciós listája alapján számíthat fel már díjat. Számlanyitáskor a szolgáltatók egységesen 5000 forint befizetését kérik, ezt követően a befektetendő összeg nagyságáról és gyakoriságáról az ügyfél szabadon dönthet.

Milyen adókedvezményt lehet igénybe venni?

A NYESZ-re történő befizetések után adókedvezmény is érvényesíthető, ami - számos más kedvezménytől eltérően - nem csak bizonyos éves jövedelem alatt vehető igénybe, illetve a kedvezmény elkülönül az önkéntes pénztári kedvezménytől, tehát attól függetlenül is igénybe vehető.

A nyugdíj-előtakarékossági számla megkapta az önkéntes kasszákéhoz hasonló adókedvezményeket, azaz évente a befizetett összeg 20 százaléka után jóváírható (életkortól függően maximum 100, illetve 130 ezer forint) állami támogatás jár. A nagyobb összegű kedvezmény a nyugdíjkorhatárt 2020 előtt elérők számára biztosított. Az adókedvezmény itt sem kerül a magánszemélynek kiutalásra. Az adóhatóság az összeget a NYESZ-R megjelölésű előtakarékossági számlára utalja, a kedvezmény tehát a nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan itt is többlet nyugdíjcélú megtakarításként (egyfajta adótámogatásként) jelenik meg. Fontos még tudni, hogy bár egy magánszemélynek több számlája is lehet, az adókedvezmények igénybevételére ezek közül csak egyet használhat fel és ezt számlatulajdonosnak a számlavezetővel NYESZ-R jelzéssel kell elláttatnia. AZ APEH csak ilyen számlára utalja az adójóváírást és a hozam is csak ilyen számlán, a nyugdíjszolgáltatás pedig csak ilyen számláról adómentes.

Milyen feltételekkel lehet hozzáférni a megtakarításhoz?

A nyugdíj-előtakarékossági számla esetében a befektetett összeghez adómentesen csak nyugdíjba menetelkor juthatunk hozzá. Ennek ellenére - az önkéntes pénztárakkal ellentétben - a befektetett összeg akár teljes egészéhez 3 év elteltével is hozzáférhetünk, ami azonban azt is eredményezi, hogy az ilyen, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés adókötelessé válik. Ha ugyanis a számlatulajdonos nem igazolja a számlavezetőnek, hogy jogosult nyugdíjra, vagy ha a számlanyitástól még nem telt el legalább 3 év, akkor a befizetések, APEH-kiutalások és osztalékok feletti rész (a hozam) egyéb jövedelemnek minősül, ami SZJA és EHO fizetési kötelezettséggel jár. Ráadásul ebben az esetben a kapott adókedvezmény 120 százalékát kell visszafizetni. Fontos lehet még tudni, hogy a nyugdíjasoknak is csak akkor adómentes a kifizetés, ha a számlanyitástól már legalább 3 év eltelt.

Megfontolandó!

Mint látható, a szabályozás jellemzően korlátozza és/vagy keményen bünteti, ha valaki az eredetileg megcélzott futamidő, vagy esemény (pl. nyugdíjba menetel) bekövetkezte előtt szeretne pénzéhez hozzájutni. Bizonyos esetekben a "normál módon" megszerzett bankbetét, állampapír, befektetési jegy, tőzsdei ügylet 20 százalékos forrásadójával szemben ugyanis - jövedelemtől függően - akár 36 százalékos SZJA-val és 11 százalékos EHO-val (összesen 47 százalékos terheléssel) is találkozhatunk.

És ami nagyon fontos!

Ez az előtakarékossági forma befektetési szempontból viszont lényegi eltérést mutat a nyugdíjpénztáraktól, mégpedig azt, hogy a NYESZ esetében maga az ügyfél dönti el, mikor és mibe fektessék az egyébként kamat- és árfolyamnyereség-adó mentesen fialó pénzét. A nyugdíj-előtakarékossági számlán kizárólag értékpapír alapú befektetéseket lehet eszközölni, a választék tehát részvényből, állampapírból, jelzálog- és egyéb kötvényből, illetve befektetési alapok jegyeiből állhat. A kínálat azonban a választott szolgáltatótól (hitelintézet, vagy brókercég) is nagyban függ. A szolgáltatóknál ugyanis néhány kivételtől eltekintve pl. csak az adott csoporthoz tartozó befektetési jegyek elérhetők.

Mindebből tehát az következik, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlához tartozó befektetések menedzseléséhez szükségeltetik némi pénzpiaci-befektetési ismeret. A nyugdíjpénztárak választható portfóliós rendszeréhez hasonlóan a NYESZ esetében is igaz, hogy hosszabb távon akár csak 1%-os éves többlethozam nagy eredményeket képes produkálni. Nem is lehet ez másként, hiszen ebben az esetben is pontosan ugyanarról a tőkefelépítési-tőkeképzési folyamatról van szó.